Játék & Önismeret

Ide írhatsz...

Miért szeretem a játékot használni az önismerethez?

A válaszom nagyon egyszerű, és a saját tapasztalatomból született meg.

Szeretem azokat a játékokat, amelyek közben finoman magamra ismerek.
Amik nem erőltetnek rám semmit, nem akarnak "kirángatni" belőlem semmilyen mélységet, hanem egyszerűen megmutatják a működéseimet, a gondolataimat, és észrevétlenül közelebb hoznak önmagamhoz.

nem érzem azt, mintha valaki "dübörögne a tudattalanom ajtaján", hogy: "Gyere elő, mutasd meg magad!"
Épp ellenkezőleg, finoman érint meg, és pont annyira mutathatom meg magam, amennyire készen állok rá abban a pillanatban.

És ez elég.
Épp annyira, hogy elkezdjek foglalkozni azzal, amit felhozott.
Épp annyira, hogy meglássam, mi zajlik bennem.
Épp annyira, hogy tudjam: ennek most helye van.

Épp ezért szeretem ezeknek az önismereti játékoknak a módszerét, mert gyengédek, nem tolakodóak, és hagyják, hogy a felismerések a saját ritmusomban érkezzenek. Közben pedig ott van az élmény is, hogy másokkal játszhatok, kapcsolódhatok, és megélhetem a közös felfedezés örömét.